Évszakválasztás

Mosószappan készítése házimunkával vagy kisipari eljárással. Nagy múltú foglalkozás, legtöbb helyen háziiparnak számított, de nagyobb városokban céhek is alakultak. A kecskeméti szappanos céhben a 17–18. sz.-ban 20–30 mesterember dolgozott. Módosabb parasztgazdaságokban az elmúlt száz évben kezdtek vele foglalkozni, elhagyva az addig hamulúggal pácolva folytatott mosást. A szappanfőzéshez egész évben gyűjtik a zsíros hulladékot, disznó-, marha- és birkafaggyút vagy az olajpogácsát. A szappanfőzés ideje kora tavaszra, rendszerint a húsvét előtti hetekre esik. Az Alföldön régebben a kiszáradt tavak fenekéről söpörték össze a sziksót (szódát), amelyből megfelelő mennyiségű hamu és mész hozzáadásával lúgot főztek. Újabban boltban vásárolják a lúgot; konyhabeli vagy udvari katlanba teszik, fölforralják, majd beleeresztik az előkészített szappannak valót. Előbb lángon főzik, hogy a folyadék szétmarja, utána lassú tűzön, míg a kicsapódó szappan a lúg fölé nem kerül. Ha fehér szappant akarnak, új lúgban harmadszor és negyedszer is kifőzik. A főzés elkészültével a folyékony szappant ruhával letakart farekeszbe öntik; padláson vagy a szoba mestergerendáján jól kiszárítják. Kihűlés után kockára darabolják és a padláson újra kiszárítják. A Nyírségben szegényebb helyeken kevés zsiradékkal, burgonyából is főztek szappant. – Irod. Kiss Lajos: A szappanfőzés Hódmezővásárhelyen (Népr. Ért., 1931); Szabó Kálmán: A szappanfőzés Kecskeméten (Népr. Ért., 1932); Kiss Lajos: A szappanfőzés Szabolcs vármegyében (Debreceni Szle, 1939); Bálint Sándor: A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete (II. Szeged, 1977).

Tegyünk egy üstbe 16 liter eső-vizet, öntsünk bele két és fél kiló kőszódát. (Nem az ugynevezett szappan-főző olcsó szódát, mert azzal, aki gyakorlatlan a szappan főzésben, könnyen elronthatja az egész szappanhoz való anyagot.) A szódával együtt a zsiradékot is tegyük bele a hideg vizbe. A szappanhoz való zsiradék lehet akár miféle a háznál összegyűlt s egyébre hasznavehetetlen zsir-anyag, u.m.: kövérhus részek, avas tepertő. De az igy összegyűlt zsirhoz okvetetlenül kell faggyut is venni annyit, hogy egy negyed része a szappanhoz való anyagnak tiszta faggyu legyen, mert különben a szappan sem elég szép tiszta, sem elég szilárd nem lesz. A 16 liter szódás vizbe tegyünk 7 kiló zsiradékot, ezeket az anyagokat össze elegyitve, tegyük az üstöt (vagy a nagy fazékat) láng-tüzre és csendesen főzzük fel, folytonosan kavargatva; egy perczig sem szabad a kavarást félbe hagyni két teljes órán átal, mert különben mind kifut a szappan, minthogy a szappanos rész a tetejére száll a főzés közben. Mikor készen van, a lug ki-ki buggyan a szappan közül; ha ezt látjuk, akkor egy asztalfiókot teritsünk be vastag vászon-ruhával és a fiók üregébe a ruhára szedjük ki a forró szappant nagy fa-kanállal, vigyázva, hogy a barna és alól lévő lugból ne szedjünk a szappan közé. A szappan kiszedésével gyorsan kell eljárni, mert hamar meghűl s akkor nem lehet felül szépen elsimitani. Egy éjszakán át hagyjuk a fiókban, azután kiborithatjuk. Vagdaljuk fel azonnal darabokba dróttal, mert ha kiszárad, nem lehet könnyen elbánni vele.

Hogyan tudunk otthon szappant készíteni?

Négyféle módon. Az első, és egyben a legbonyolultabb, amikor növényi, illetve állati zsiradékot használunk a szappan előállításához – margarint, olajat, vajat, mélyviaszt. Lúgos anyagokkal – nátrium-hidroxiddal – vegyítjük, majd kis vízzel, gőz felett felforraljuk. A másodiknál csak a maradék szappandarabokat kell összegyűjteni, s gőz felett felfőzni. A harmadik variációnál glicerines alapanyagokat, a negyediknél pedig kakaóvajat olvasztunk fel.

Mennyire bonyolult az elkészítése?

Egyáltalán nem nehéz, bárki könnyen elkészítheti, ha van hozzá türelme.

Milyen formákat használhatunk?

Többfélét alkalmazhatunk, lehet gyertyaöntő és homokozó formát, természetes kagylókat vagy jégkockatartót. Arra viszont ügyelni kell, hogy mindig csak a megdermedt szappant vegyük ki a mintából, mert ha nem várjuk meg, hogy megszilárduljon, könnyen tönkretehetjük a munkánkat.

Hogyan tudjuk illatosítani és díszíteni?

Kölnikkel, illatesszenciákkal, illetve krémkölnikkel. Ezeket bele kell főzni az alapanyagokba, hogy megmaradjon a kívánt illant. Majd a legvégén, amikor mindennel végeztünk, kedvünk szerint díszíthetjük apró díszekkel, csillámporral, szárított virággal, gyöngyökkel, színes tollal, apró, műanyag állatkákkal, gyümölcsökkel, kövekkel, virágszirmokkal vagy szalaggal. Ezáltal nagyon kedves dísze lehet saját, illetve más fürdőszobájának, hiszen ki ne örülne, egy illatos, díszes szappannak.