Évszakválasztás

Lippay P. Janos: Calendarium Oeconomicum Perpetuum

Forrás: MEK

De ha mélyebben meg fontollyuk a dolgot, föl talállyuk, hogy mostani időre való az Gazdasághoz tartozandó tudomány. Mer a mint hogy, nem akkor szokták á szablyát elesiteni, és a puskát tisztogatni, mikor az ellenség szemünk előtt forog, hanem békességnek idején köll a hadhoz készülnünk, ha azt akarjuk, hogy ellenségünkön győzödelmet vehessünk. Ugy minekünk is, mikor országunk meg-romlott, tartományunk el pusztúltanak, akkor köll a Gazdaságot meg-tanúlnúnk: hogy az után, rendesebben épithessünk, modosabban, el-vadúlt kerteinket csinosíthassuk, és haszonra fordíthassuk, barmainkat szaporíthassuk, és minden fle majorságbéli állatokat szőrözhessünk és nevelhessünk. Mert, noha tejjel mézzel folyó Országúnknak mondgyuk a mi szegény hazánkat: da ha ahoz kezünk szennyét nem kennyük, ábrázatúnk verítékével nem sírozzuk, szorgalmatos munkáinkal nem éppíttyük: rövid idő alatt, annyi bogács kóró növi el, annyi boitorján fogja bé, annyi gyom buríttya el, hogy téletszaka, annyi kórót talál az ember benne, kivel hamás fája nem vóna is, elég kemenczét fűíthetne. Es ha szintén fáradtságát és szerény dolgozását, valaki nem szánnya is tőlle: de ha annak rendes módgyát: és alkalmatos idejét meg nem tartya, több kárt tészen magának, hogy nem mint hasznot.

Ezért mind ezeknek okos, és hasznos végbe vítelére, meg tanít ezen Majorságrúl való Calendarium, kiben mit és miként munkálkodtasson a jó gazda ember minden hólnapban, és csak nem minden héten, föl talállya. Azon kívül sok jeles napokrul jövendöléseket, és esztendőnek forgásárul, és annak bőv, vagy szűk voltárul való jeleket meg tanúlhat. Az ki nem egy, sem két, hanem minden esztendőre szolgál. Ezeket pedig régi, és úíj, meg ért, sok esztendeig majorságban forgott Authorokbúl szedtem: mástul hallott, látott s magam kicsin experientiambúl tanúlt tudománybúl írtam. Nem egyéb okbúl, hanem hazám fiaihoz való szeretetembűl, kiket látván, hogy e féle szűkséges könyvekbűl meg fogyatkoztanak, sőt Magyar nyelven nem is találtatnak, en sem akartam őket illyen kéncstül meg fosztanom, hanem vékony faradszagomat nem szánvan, örömest egynéhány esztendőtül fogva őrizve szedett kezem munkájának gyümölcsét velek közlöttem.

JANUARIUS Bóldog Aszony hava,

A’ figyelmetes Gazda emberek, azt tartyák az úy esztendõnek elsõ napjaitúl, hogy ha reggel võrõssõdik az ég, azon esztendõben sok szélvész lészen. Ha a’ nap, tisztán és világossan fényeskedik úy esztendõ napján, az esztendõ, hallal bõvelkedik. Ha pedig szeles étszaka lévél úy esztendõuek elsõ napjára virradora, õrõmest Pestis kõvetkezik.

2. Ebben a’ hólnapban, utólsó fertállyán a’ hóldnak, hizlalt hátra maradott ártányokat, és damaszokat meg-kell õlni.

3. Fát vágni Sz. Fábján és Sebestyén napja elõtt, utolsó fertállyán a’ hóldnak.

4. Aszú gyûmõlcsõt, savanyú káposztát, és tõbb e’ félét eladni, minek elõtte más félék meg-zõldûlnek.

5. Fát hordani a’ konyhára, mikor a’ hó szolgál.

6. A’ juhok probájára, Eger fa levelet kell eleikben tenni, a’ ki abbúl eszik, egésséges; a’ ki pedig nem akarja meg-enni, meg- veszett a’ tûdõjében, és májában.

7. A’ Tyúkoknak ebben a’ holnapban, pirított kenyeret, vagy aszalt zabot, vagy borsót kelletik néha néha eleiben vetni, hogy hamaréb, és tõbbet toijanak; de felette igen meg ne hízzanak, [p 0002] mert úgy nem tojnak. A’ kodácsolásokbúl meg- ismérhetni, mert a’ kõvérek gyakrabban kodácsolnak.

8. Igen hasznos télre sok jérczéket hadni: mert ezek mind hamaréb, s-mind tõbbet tojnak a’ véneknél. A’ ki az tojásért akar tyúkot tartani, az tovább két esztendõnél, ne tarcsa a’ tyúkot; mert két esztendõ után nem sokat tojnak: hanem-ha vaaki, [!] a’ csirkék ki- kõltéseért akarná tartani.

9 A’ télnek két utólsó hólnapjában, nem tojnak a’ tyúkok: hanem ha meleg szóbaban tartyák õket.

10. Ebben a’ hólnapban, mikor az hóld a’ fõld-alatt vagyon, éppûletre való fát kell vágni, és abroncsnak valót; szõlõ karóknak, sõvényeknek.

11. Mivel ebben a’ hóban, el-eresztik szõrõket a’ lovak, jól kell õket tartani.

12. Ebben, és a’ jõvendõ hóban, csépelni igen jó.

13. Fa eszkõzt ebben a’ hóban kell csinálni, a’ mi szûkséges a’ háznál.

14. Ganéjt hordani a’ szõlõkben, és szántófõldekre.

15. A’ meleg tartományokban, borsót, vetek, és elsõ szántást ros-alá készitenek, a’ hol nem ige lágy a’ fõld.

16. Meg-metszik a’ szõlõt; Az melly fákbúl sok macska méz, avagy gyata foly-ki, kõrnyõs kõrûl meg- kápállyák.

17. Az úy réteken lo-here magot vethetcz, tudni illik, ha egy rostában széna polyvát, tészsz, és azt a’ réteken elébb elébb rostálod-ki.

18. A’ fák, aszú ágoktúl meg-szabadittassanak; meg-újittassanak a’ fák gyõkerei, azokra ganéjt rakjanak, de nem úgy, hogy meg- érje a’ gyõkerét; mert egyébként meg-rothad. Ebben, és a’ jõvendõ hóban, az fákrúl a’ hernyó fészkek le- vétessenek, és meg-tisztittassanak, minek-elõtte meg-élednek, az hóldnak fogytára.

19. A’ méh kasokat bé- kell dugni, mikor hó esik, mert [p 0003] a’ hótúl meg- vakúlnak a’ méhek. Ezeket-is, most eggyik helyrûl masikba vihetni.

20. Sz. Vincze napján ha a’ nap fénlik, sok bort várhatni.

21. A’ minémû az hóldnak bé-lépése minden fertályban, ollyan kõzõségessen a’ fertály.

21. Ha sz. Pál fordúlása napján fényes, és tiszta idõ lészen, jó esztendõt jelent, ha kõdõs, Pestist várj; ha esõ, vagy hó esik, drágaság lészen; ha szelek fújnak, hadak, és zúrzavarok indúlnak.

23. A’ len magot, mind ezen holnapig a’ hajacskájában kell hadni, és minek-elõtte ki-verjék, meg-rostállyák jól, és tisztán, hogy a’ len mag-kõzõtt ne maradgyon valami gyom, avagy más féle mag, a’ kit az után ki-kellyen szedni.

24. Az pohánkában a’ ki leg-kissebb magvú, és leg-alább- való, azt kell magnak, és vetni meg-tartani.

25. Az Teheneknek eledelére, Karácson után, nem kell olly nagy szorgalmatossággal gondot viselni, mint Karácson elõtt; noha mindenkor szorgalmatos tartást kévának. Ha verõ fény szólgal. ki kell õket istállóbúl bocsátani, hadd melegedgyenek az napnál.

26. Jeget kell hordani, ha elébb nem hordottak, és a’ jeg veremben szalma kõzzé rakni.

27. Ebben, és a’ jõvendõ hólnapban, az halas tókat, a’ kiken viz nem foly által, ha bé-fagytanak, minden nap lékezzék, hogy meg ne fúllyanak a’ halak bennek.

28. A’ fûveket, virágokat, magokat, gyõkereket, és a’ mi orvosságokra szûkséges, bizonyos és alkalmatos ûdõkbe kell szedni, és gyûjteni, mikor mindeik meg-ért erõben vagyon. Mert, kinek-kinek magányos ûdeje van. Theophrastus azt irja, hogy ha ki fûveket, akar szedi, szedgye azokat, a’ hónak húszadik napjátúl fogva, harminczadik napjáig. Némellyek azt itélik, hogy a’ melly fûveket az hólapnak elsõ hét napjában szednek. [p 0004] azok csak a’ gyermekeknek használnak; az második hetedében, az iffiú legényeknek, és leányóknak; az harmadik hetedében, a’ férfiaknak, és aszonyoknak; az negyedik hetedébe, a’ vén embereknek használ. De mind reggel, nap kelet elõtt, tiszta ûdõben kellene õket szedni.

Kiknek kiváltképpen-való szedésekrûl, gyûjtésekrûl, és száraztásokrúl ebben a’ Calendariomban nem szóllok; hanem imitt amott, a’ mint az alkalmatosság magával hozza.