Soha nem találkoztam, és nem beszéltem sem Lajos Atyával, sem Várhegyi Lászlóval, holott mindkettőjükről tudom, hogy kiváló szakemberek. Ezért döbbentett meg ez az írás, ugyanis szóról szóra ezt vallom én is hosszú évek óta.
Emiatt a filozófiám miatt jött létre ez az oldal is. És lám, most szinte mindent megtaláltam a saját filozófiámból egy írásba besűrítve. (tovább…)
Dr. Joel D. Wallach előadása
Dr. Wallach egy igen népszerű orvos Amerikában, akit 1991-ben Nobel-díjra jelöltek.
(Egy moszkvai előadás szövege lett felvéve, a fordító megőrizte az előadó sajátos szóhasználatát.)
Nagy örömömre szolgál, hogy találkozhattam Önökkel. Én egy farmon nőttem fel, St. Louis nyugati részén. Az 50-es években elkezdtünk marhákat tenyészteni. Ha ismerik a marhatenyésztést, bizonyára tudják, hogy a profithoz vezető egyetlen út önállóan megtermelni a kukoricát, a szójababot és a szénát. A malomban megőrölték ezeket, és rengeteg vitamint és ásványt adtak hozzájuk, így készült a marhatáp. Hat hónap múlva a marhákat piacra lehetett vinni. Gondosan szelektáltuk őket, a legjobb egyedeket magunknak hagytuk.
Az az érdekes, hogy miután ennyire gondosan, saját kezűleg készítettük a marhatápot, képzeljék el, sosem szedtük semmilyen ásványt és vitamint. Pedig fiatalok voltunk, és legalább 100 évig akartunk élni fájdalom és betegség nélkül.
Azaz – a növények a gyógyításban
Az ember ősidők óta szoros kapcsolatban volt a természettel. A növény az ember számára eleinte egyedüli táplálékul, később pedig gyógyszeréül is szolgált. A mai modern ember kezdi felismerni, hogy nem a szintetikus gyógyszerekkel, kémiai hatóanyagokkal tudja megõrizni egészségét, képes elkerülni az ún. civilizációs betegségeket (infarktus, magas vérnyomás, érelmeszesedés, cukorbetegség). A jó egészséghez a növényeken át vezet az út. A zöld növények tartalmazzák a legtöbb biológiailag aktív anyagot (vitaminok, ásványi sók, mikró és ultra mikró elemek, pl. a szelén, amellyel meg lehet előzni a rákot). A biológiailag aktív növényi anyagok emelik a szervezet immun biológiai készültségét, javítják a fizikai és a szellemi teljesítõ képességet. Élő példák erre azok az etnikai csoportok, amelyek soha sem ettek húst, és mindig növényi táplálékon éltek, mégis hosszú életkort éltek meg egészségben, jó kondícióban.
Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) 2003-ban kezdeményezett kutatást a fahéj és 2-es típusú cukorbetegség, illetve a koleszterin szint kapcsolatának feltárására. A vizsgálat nem várt sikert hozott a betegek életében. A 40 napon át rendszeres fahéj tartalmú tabletta szedésének köszönhetően a vérben lévő triglicerid és a glükóz, illetve a káros LDL koleszterin szint egyaránt közel 30 százalékkal csökkent a résztvevők körében.
A fahéj tartalmaz antioxidánsokat. Azonban nincs elegendő bizonyíték annak alátámasztására, hogy nagy dózisú fahéj fogyasztásával olyan kedvező hatást érhetnénk el, mint például a szív- és érrendszeri betegségek elleni védelem.
avagy egészséget mindenkinek legalább 100 évig! Dr. Prof. Zhu Zong Xiang módszere alapján
A testünket behálózó energia-vezetékek rendszeréről jegyzünk meg annyit, hogy kulcsszerepet játszanak a gyógyításban illetve az egészség megőrzésében: “bennük kering a Qi és a Vér (életenergia, esszencia), kiegyensúlyozzák a Yint és a Yangot, döntenek életről és halálról, száz betegséget meggyógyítanak”. Az alábbiakban egy, ehhez a rendszerhez szorosan kapcsolódó egészségmegőrző és gyógyító gyakorlattal ismerkedünk meg.
A csicsóka szénhidrátokban, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag gumós növény. Ez az eddig méltatlanul mellőzött kultúrnövény napjainkban a korszerű táplálkozásban egyre nagyobb szerephez jut, hiszen a legújabb kutatási eredmények számos, a szervezetre gyakorolt hasznos élettani hatásáról számolnak be. Épp ezért, bár ma még az egész világon elsősorban takarmánynövényként termesztik, egyre intenzívebben foglalkoznak az élelmiszerként való hasznosításával.
Legfontosabb tulajdonsága, hogy gumói – a burgonyával ellentétben – nem keményítőt, hanem inulint tartalmaznak.
Káposzta (Brassic oleracea, var. capit alb.)
A káposzta az egyik leggyakoribb zöldségünk. Kétéves növény, a második évben palántálják és növesztik fejekbe. Több fajtája ismert, színben, nagyságban stb. A leggyakoribb a zöld-fehér káposzta, mely nyár végétől, késő őszig tart. A kései fajtáját télire savanyítják, amelynek szintén megvan a kitűnő tápértéke. A káposzta vad fajtáját már az ókorban is ismerték és nagyon nagyra tartották. A mai kutatási eredmények szerint a káposzta az egyik legkitűnőbb rákellenes táplálékunk.
Tápértéke:
Tartalmaz káliumot, ként, jódot, kalciumot, foszfort, vasat, klórt, nátriumot, nagy mennyiségű A vitamint, B vitamin komplexet, C vitamint és U vitamint. Ezeket az elemeket egyébként a káposztafélék családjának a többi tagja is tartalmazza.
A modern fitoterápiában a vöröshagymát (Allium cepa) és hatóanyagainak kivonatait elsősorban érelmeszesedés megelőzésére, a folyamat lassítására, és a szívroham rizikóinak csökkentésére használják.
Nyersen fogyasztva kedvezően hat a koleszterinszintre, mert megnöveli annak a nagy sűrűségű lipoproteinnek, a HDLnek a mennyiségét, ami eltávolítja a szövetek és az erek faláról a koleszterint. Indiai kutatók alátámasztották azt az elterjedt nézetet, hogy ez a zöldség véd a zsíros ételek miatt kialakuló koleszterinszint-növekedéssel szemben. A hatás eléréséhez az is elegendő, ha a zsíros étellel együtt 46 dkg nyers vagy bármilyen módon elkészített hagymát eszünk.
Márciusban ugyan még fújnak a hideg böjti szelek, de a nappalok hosszabbodásából érezzük, vége a télnek. Ez az idő az éledő természet, a rügyfakadás, a megújulás, a feltámadás, a fagy szorításából való szabadulás hónapja. A háziasszonyok tudják, ilyenkor kell a házban, a lakásban rendet rakni, kitakarítani. Ugyanez áll saját szervezetünkre is. A tavasz a legkedvezőbb időszak az általános regenerálódáshoz, a betegségmegelőzéshez, az energia-háztartás rendbetételéhez, azaz a böjthöz.
A böjt egy intenzív belső nagytakarítás
Dr. Otto Buchinger, a modern böjtterápia atyjának alapkutatásaiból tudjuk, hogy testünk először a károsat, majd a beteget és végül a fölöslegeset bontja le. A szervezet saját működéséhez szükséges anyagok rendkívül hosszú ideig érintetlenek maradnak. Testünk ezáltal megtisztul az őt terhelő káros és fölösleges anyagoktól. (tovább…)
Fényigényes, szereti a tűző napot. Sok napsütés hatására nemcsak dinamikusan növekszik, hanem az illó- és aromaanyagai is ekkor alakulnak ki.
Ősidők óta ismert fűszer- és gyógynövény, az ókori görögök szerint serkenti az agyműködést, ezért a diákoknál mindig volt egy-egy rozmaringágacska. A rozmaring hazai története Árpád-házi Szent Erzsébetig nyúlik vissza: a leveléből készült, a 17. és 18. században Európa-szerte népszerű illat- és gyógyszer, a „magyar királyné vize” (Aqua Regináé Hungáriáé) néven volt ismert.
A népi gyógyászatban görcsoldónak is használják, egyes helyeken a borok ízesítésében is szerepet játszik. Az alföldi tanyavilágban még a legszegényebb családoknál is volt legalább egy cserép rozmaring, melyből a búbos kemence tetejére szórtak pár levelet, hogy kellemes illatú legyen a lakás. A rozmaring tulajdonképpen a szegények tömjénfája.
.