Évszakválasztás

Tárkány Szűcs Ernő, valamikori tanárom egyik meghatározása szerint „Általában azok a tárgyak, technológiák és szellemi javak, amelyek társadalmi értékként egyik generációról a másikra szálltak át az emberi kultúra és civilizáció elemi fokától napjainkig.”

Akinek szerencséje van, az a felmenőitől megkapta mindezt. Sokaknak ez így nem adatott meg. De hát az örökségünk főként a szellemi, mindenhol vár ránk, csak oda kell figyelni, szomszédainkra, az öregekre, a jól gazdálkodókra, a másként cselekvőkre, a „jó, vagy rossz” tanácsot osztogatókra, a könyvekre. Ebből az információáradatból kell kihámozni számunkra a legjobbat.

A „szomszéd kertje zöldebb”. Divat, „saját örökségünket” figyelmen kívül hagyva, minél távolabbról venni a hitelesnek vélt információt, gazdálkodásról, házépítésről, fűtésről. Nyugatról, a tengeren túlról, a másik féltekéről, stb.

Úgy gondolom, hogy itt a Kárpát medence környékén, a több ezer éves kultúrák találkozási pontján kell keresni a számunkra legmegfelelőbb dolgokat, „örökségünket”, ki-ki a magáét. Itt sem lehet összekeverni a hegyvidéket, a dombvidéket, a hegylábat, az alföldet, vagy a folyók és a vizek mentét. A vidéket, a városok környékét és a városokat. Van aki vidéken akar városi életet élni, de városban, város környékén is lehet vidékiesen „kertészkedni”.

Sára János

Amíg nem építünk önálló kemencét, addig ideiglenes megoldásra is van lehetőség, ami nem igényel nagy helyet, és könnyen, gyorsan elkészíthető. Az esztétika más kérdés, itt kompromisszumot kell kötnünk.

Az elkészítés menete:

1. Ássunk ki egy megfelelő nagyságú, de legalább 50 cm mélységű gödröt.
2. A gödröt, és ha lehetséges, az oldalfalakat is béleljük ki kövekkel.
3. Gyújtsunk tüzet a gödörben, és azt addig ne hagyjuk kialudni, amíg a kövek majdnem izzásba jönnek (kb. 1-2 óra).
4. Távolítsuk el a parazsat és a hamut amennyire csak lehet, és takarjuk le a köveket nedves fűvel vagy levelekkel.
5. Tegyük rá az ételt, alaposan locsoljuk meg vízzel, takarjuk le vastagon nedves fűvel, levelekkel, esetleg állatbőrrel.
6. Töltsük fel a gödröt földdel, tapossuk keményre, hogy a gőz ne távozhasson el.

(tovább…)

avagy egészséget mindenkinek legalább 100 évig! Dr. Prof. Zhu Zong Xiang módszere alapján

A testünket behálózó energia-vezetékek rendszeréről jegyzünk meg annyit, hogy kulcsszerepet játszanak a gyógyításban illetve az egészség megőrzésében: “bennük kering a Qi és a Vér (életenergia, esszencia), kiegyensúlyozzák a Yint és a Yangot, döntenek életről és halálról, száz betegséget meggyógyítanak”. Az alábbiakban egy, ehhez a rendszerhez szorosan kapcsolódó egészségmegőrző és gyógyító gyakorlattal ismerkedünk meg.

(tovább…)

Beköszöntő a kezdeményezéshez:

Kedves Barátaim! Témánkban a választás és jó döntés lehetősége nem sokszor adódik egy életben. Ahhoz, hogy elkezdjük az önfenntartásunk megszervezését, alkalmas területre van szükségünk. Szerencsés esetben ez lehet a lakóházunk környezetében, de attól távolabb is, ha úgy adódik. Régen ezt úgy hívták, hogy “kétbeltelkes” település. Valójában ez még több telket is jelenthetett, az oda illő épületekkel. Pl.: A település közepén a lakóház. A közeli, tavasszal vízállásos “laposokon”, mire a téli vízállások felszikkadnak, jó zöldségeskerteket alakítottak ki (káposzta, saláta, uboka, tök, karósbab, stb.). A település közeli dombokon, magaslatokon voltak a szőlők, magas törzsű gyümölcsfákkal, köztesként sárgarépa, guggosbab, burgonya is megtermett. Többnyire a rétszélbe alakították ki az állatok szállásait és a takarmánytárolókat. A kinti tanyák helyét úgy választották ki, hogy minél több funkcióra alkalmas területrész legyen egymás szomszédságában.

A kert szó a kerül, kerít, kering igék “ker” alapszavából származik a régi magyar nyelvben. Bekerített helyre, valamint a hasonló rendeltetésű kerítetlen helyekre is vonatkozik. Lehetett a lakóház körül, lehet, hogy csak egy kunyhó volt benne, de állattartó épületek, présházak, aszalók, gabonatárolók. stb. is lehettek bennük. Szerették a laza irtásokat, az állatok által egy ideig trágyázott területeket, vízszéleket, patakok mentét, az árterek magasabb pontját. Virágos, szőlős-, gyümölcsös-, erdős, irtás-, kenderes-, vad-, komlós-, füves-, dinnyés-, sáfrányos-, mezei-, szállás-, istállós-, pajtás-, csűrös-, szérűs-, borjús-, lator-, méhes-, paradicsom-, útvesztő-, (labirintus), templom-, temető-, vár-, stb. kertek. Természetesen mindez tovább cifrázható, illetve a fentiek keveréke is előfordulhat.

Másik szavunk a telek. Kisebb-nagyobb a szomszédoktól jól felismerhető határjelekkel (mezsgye, kerítés, stb.) elkülönített terület. Lehetnek rajta épületek, de ilyenek a legelők elhagyott, dús talajú jószágállásai, az egykor művelt, vagy lakott, de idővel pusztává vált helyek, erdőirtások is őrizhetik a szó jelentését. Lehetnek saját tulajdonú területek, vagy más tulajdonában levő, de használatra átengedett területek.

Telep: minden olyan hely, ahol az ember vagy embercsoport huzamosabb ideig él és munkálkodik.

Bővebben: Néprajzi Lexikon címszavai, stb.

A terület birtokba vagy használatba vétele után a saját elképzelések megvalósítása éveket, vagy egy életen jobb esetben több generáción át tartó tevékenység. Jó esetben mások által elkezdett és valamilyen okból abbahagyott tevékenység is folytatható, vagy tovább fejleszthető.

Mielőtt az ember elkezdte a megszerzett terület művelését, gyűjtögető gazdálkodást folytatott. Ez a lehetőség kiegészítő tevékenységként még ma is hozhat eredményt. Mindenek előtt állandóan figyelni kell szűkebb és tágabb környezetünket. Hol találhatók gyógynövények, gombák, ehető és fűszernövények, elhagyott gyümölcsfák, vadgyümölcsök, stb. Ez évente visszatérő lehetőség. Pl.: Ma már kertemben időjárástól függően, időről, időre megjelenik néhány gombafaj (csiperke, szegfűgomba, lila pereszke, stb.) ilyenkor van esély a környék megfelelő termőhelyein gombákat találni. A zsákmány frissen is, de különféle tartósítás után hosszú időre is tárolható, felhasználható. A farontó gombákat, mint a laskák, a téli fülőke, a tuskógomba stb. élőhelyükön gyűjthetők, de kertünkbe még a maradékokat sem szabad bevinni, sem a komposztba tenni.

A gondolatok, remélem többünk okulására közösen továbbszövődnek. Ehhez véleményekre és sok-sok kérdésre van szükségünk.

Üdvözlettel: Sára János

A csicsóka szénhidrátokban, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag gumós növény. Ez az eddig méltatlanul mellőzött kultúrnövény napjainkban a korszerű táplálkozásban egyre nagyobb szerephez jut, hiszen a legújabb kutatási eredmények számos, a szervezetre gyakorolt hasznos élettani hatásáról számolnak be. Épp ezért, bár ma még az egész világon elsősorban takarmánynövényként termesztik, egyre intenzívebben foglalkoznak az élelmiszerként való hasznosításával.

Legfontosabb tulajdonsága, hogy gumói – a burgonyával ellentétben – nem keményítőt, hanem inulint tartalmaznak.

(tovább…)

Káposzta (Brassic oleracea, var. capit alb.)

A káposzta az egyik leggyakoribb zöldségünk. Kétéves növény, a második évben palántálják és növesztik fejekbe. Több fajtája ismert, színben, nagyságban stb. A leggyakoribb a zöld-fehér káposzta, mely nyár végétől, késő őszig tart. A kései fajtáját télire savanyítják, amelynek szintén megvan a kitűnő tápértéke. A káposzta vad fajtáját már az ókorban is ismerték és nagyon nagyra tartották. A mai kutatási eredmények szerint a káposzta az egyik legkitűnőbb rákellenes táplálékunk.

Tápértéke:

Tartalmaz káliumot, ként, jódot, kalciumot, foszfort, vasat, klórt, nátriumot, nagy mennyiségű  A vitamint, B vitamin komplexet, C vitamint és U vitamint. Ezeket az elemeket egyébként a káposztafélék családjának a többi tagja is tartalmazza.

(tovább…)

A modern fitoterápiában a vöröshagymát (Allium cepa) és hatóanyagainak kivonatait elsősorban érelmeszesedés megelőzésére, a folyamat lassítására, és a szívroham rizikóinak csökkentésére használják.

Nyersen fogyasztva kedvezően hat a koleszterinszintre, mert megnöveli annak a nagy sűrűségű lipoproteinnek, a HDLnek a mennyiségét, ami eltávolítja a szövetek és az erek faláról a koleszterint. Indiai kutatók alátámasztották azt az elterjedt nézetet, hogy ez a zöldség véd a zsíros ételek miatt kialakuló koleszterinszint-növekedéssel szemben. A hatás eléréséhez az is elegendő, ha a zsíros étellel együtt 46 dkg nyers vagy bármilyen módon elkészített hagymát eszünk.

(tovább…)

Márciusban ugyan még fújnak a hideg böjti szelek, de a nappalok hosszabbodásából érezzük, vége a télnek. Ez az idő az éledő természet, a rügyfakadás, a megújulás, a feltámadás, a fagy szorításából való szabadulás hónapja. A háziasszonyok tudják, ilyenkor kell a házban, a lakásban rendet rakni, kitakarítani. Ugyanez áll saját szervezetünkre is. A tavasz a legkedvezőbb időszak az általános regenerálódáshoz, a betegségmegelőzéshez, az energia-háztartás rendbetételéhez, azaz a böjthöz.

A böjt egy intenzív belső nagytakarítás

Dr. Otto Buchinger, a modern böjtterápia atyjának alapkutatásaiból tudjuk, hogy testünk először a károsat, majd a beteget és végül a fölöslegeset bontja le. A szervezet saját működéséhez szükséges anyagok rendkívül hosszú ideig érintetlenek maradnak. Testünk ezáltal megtisztul az őt terhelő káros és fölösleges anyagoktól. (tovább…)

Fényigényes, szereti a tűző napot. Sok napsütés hatására nemcsak dinamikusan növekszik, hanem az illó- és aromaanyagai is ekkor alakulnak ki.

Ősidők óta ismert fűszer- és gyógynövény, az ókori görögök szerint serkenti az agyműködést, ezért a diákoknál mindig volt egy-egy rozmaringágacska. A rozmaring hazai története Árpád-házi Szent Erzsébetig nyúlik vissza: a leveléből készült, a 17. és 18. században Európa-szerte népszerű illat- és gyógyszer, a „magyar királyné vize” (Aqua Regináé Hungáriáé) néven volt ismert.

A népi gyógyászatban görcsoldónak is használják, egyes helyeken a borok ízesítésében is szerepet játszik. Az alföldi tanyavilágban még a legszegényebb családoknál is volt legalább egy cserép rozmaring, melyből a búbos kemence tetejére szórtak pár levelet, hogy kellemes illatú legyen a lakás. A rozmaring tulajdonképpen a szegények tömjénfája.

(tovább…)

A szervezetünkben megtelepedő és ott elszaporodó mikroorganizmusok (vírusok, baktériumok, gombák, protozoák, paraziták) okozta fertőző betegségek kezelésében, gyógynövényeknek/gyógynövénykészítményeknek egyaránt fontos a szerepük.

A vírusok okozta légúti fertőzések megelőzésében, tüneteik mérséklésében jó eredménnyel alkalmazhatók például az immunstimuláns hatású bíbor és keskenylevelű kasvirágból, valamint a hársfavirágból, bodzavirágból, mályvalevélből stb. előállított vizes-alkoholos kivonatok.

A természetes C vitaminforrások (narancs, citrom, grapefruit, csipkebogyó, homoktövis termés és lé) és a propolisz szintén az immunrendszert erősíti.

(tovább…)